74 120

Szájról olvasó tanfolyam - Dr. Borsos Terézia, 2003.

A magyar mássalhangzók artikulációs tulajdonságai

A mássalhangzók rendszerében a képzés (az akadály) helye szerint megkülönböztetünk ajak-, fog- ill. fogmeder, szájpadlás- és gégehangot.
A keletkezés módja szerint lehet: zár-, rés-, orr-, zár-rés-, pergő- és folyékonyhang.
Annak alapján, hogy a hangszalagok részt vesznek-e a képzésben, vannak
zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Ezek többnyire párban állnak, de vannak pár nélküliek. Elöl állnak a zöngések, őket követik a zöngétlenek. b-p, d-t, dz-c, dzs-cs, g-k, gy-ty, v-f , z-sz, zs-s.  Az egyetlen magányos zöngétlen mássalhangzó a h.  Nincs zöngétlen párja a j (ly) l m n ny r mássalhangzóknak.


A képzés helye szerint csoportosítva:

1. ajkak: m, p, b           

 2. alsó ajak és felső fogsor: v, f

3. – 4. felső fog, fogmeder és nyelvhegy:   

n, t, d, s, cs, zs

5. – 6. kemény szájpad közepe és nyelvhát, ill. fogmeder és nyelvhát elülső része:    

ny, ty, gy, sz, c, z, j

7. lágy szájpad és nyelvgyök. k, g, nk, ng

 Sajátosan képzettek: gégehang: h, nyelvpergéssel r, nyelv két oldalán l.

Felhívás

 
Kérjük, támogassa törekvéseinket adója 1%-ával! Adószámunk: 18181287-1-42

hírlevél

a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete hírlevele