Mely Alapszabályt a taggyűlésen megjelent tagok az 1989. évi II. Tv. alapján az alábbiak szerint fogadtak el, azzal, hogy a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete (HARKE), egyesületi formában működik.

A HARKE alapszabályát úgy alkotta meg, és fogadta el, hogy figyelembe vette az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit, mert a HARKE egyben kéri a közhasznú szervezetek nyilvántartásába is a felvételét.

A HARKE kijelenti, - figyelemmel az 1996. évi CXXVI tv. 4. §. /2/ bekezdés c./ pontjára - hogy a HARKE pártoktól függetlenül működik, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a pártoktól támogatást nem kaphat, ilyen támogatást nem fogadhat el, és azoknak nem is nyújt támogatást; országgyűlési képviselő jelöltet, megyei, fővárosi, önkormányzati képviselőjelöltet soha nem állít, nem támogat és a jövőre is kizárja azt, hogy a HARKE bármikor is országgyűlési képviselő jelöltet állítson, vagy támogasson.

l.) A HARKE neve:

Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete

Rövidített név: HARKE

Az Egyesület neve angolul: Association for the Rehabilitation of the Hearing-impaired.

Az Egyesület neve németül: Verein für Rehabilitation von Schwerhörigen.

2.)A HARKE székhelye:

1078 Budapest, Hernád u. 5.III.em.3.

3.) A HARKE célja:

A „Segíts másoknak, akkor más is segít rajtad”- jól ismert mondás jegyében az Egyesület tagsága segítséget kíván nyújtani a hallássérült (siket és nagyothalló) sorstársaknak, hogy saját kezükbe vehessék sorsuknak irányítását.

A/ Az egyesület tagjai „élő például” szolgálnak, érzelmi támogatást nyújtanak a sorstársaknak a megváltoztathatatlan elfogadásában. Az önsegítő csoport kimozdítja az érintetteket elszigeteltségükből, megelőzve ezzel a depresszió kialakulását. Erkölcsi és pszichés támogatás nyújtása egymásnak. Segítség az elmagányosodás ellen, az elszigeteltségből való kimozdítás céljából összejövetelek szervezése.

Együttműködés szakemberekkel: audiológusokkal, orr-fül-gégész szakorvosokkal, hallókészülék forgalmazókkal, audioterapeutákkal, pszichológusokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és jogászokkal; mindezt azért, hogy szakmai információkkal rendelkezhessen az egyesület, hogy a rászoruló tagjainak ellátásában közreműködjön. Megoldások keresése fiatal, jó ötletekkel rendelkező fejlesztő szakemberek segítésére, ennek érdekében kutatási célokra pályázati összegek megtalálása.

Együttműködés munkaügyi szakemberekkel a hallássérültek sajátosságaira figyelemfelkeltéssel, hallássérült állapotromlásból eredő személyiségproblémák, önbizalomhiány elvesztése – mindezekről a szakemberek értesítése, hogy a hallássérült állapot bekövetkeztekor az egyén ne maradhasson magára, akár munkanélküliként, akár a család , barátok által számkivetetten.

B/ A csoport határozottabban képviselheti az egyént hivatalos fórumokkal szemben, nagyobb befolyást gyakorolhat a hivatásos gondozási rendszerre.

C/ További cél, a szabadidő hasznos eltöltése és ennek keretében:

a) egészségmegőrző, betegség megelőző,

b) nevelő-, oktató-, képességfejlesztő, ismeretterjesztő,

c) kulturális- és

d) szabadidős sporttevékenység.

D/ Információkérés minden szakterületről, ahol rendelkeznek hallássérült emberek életminőségét javító lehetőségekkel, elképzelésekkel, megoldásokkal. Ezen információk gyors eljuttatása a sosrtársaknak: honlapon, újságban, elektronikus hírlevélben.

E/ Tapasztalatszerzés a volt szocialista országok nehéz helyzetben lévő, hallássérültekkel foglalkozó szakembereinek és civil szervezeteinek eddigi munkájáról. Lehetőségek keresése a kölcsönös cserekapcsolatok kialakítására, együttműködések kötésére, hogy együttesen nyomozzanak a fejlett, nyugati államokban már kialakult hallássérülteket segítő szolgáltatások után.

„F/ A HARKE alapító tagok közül többen születésüktől, vagy kisgyerekkoruktól hallássérültek (siketek vagy nagyothallók). A HARKE-ba jelentkező sorstársak közül többen tapasztalták, hogy milyen különbségek vannak a neveltetés, az életmód, a szemlélet tekintetében a halláshiánnyal rendelkezők között. Az oka az információ hiányból származó tájékozatlanság, amit a hallássérült kisgyermekek esetén fejlettebb módszerekkel, más, a gyermekre odafigyelő, gazdagabb országokban már ismert és fejlődő szakszerű pedagógiai foglalkozásokkal személyre szabottan fejleszthetőek. Erre a célra szakembereket keresnek. Tájékoztatásokat adnak a hallássérült kisgyermeket nevelő szülőknek (a kicsi koruk óta hallássérült, de már felnőtt) a sikeres siket illetve nagyothalló sorstársak. A HARKE-hez több hallássérült, de „megalapozatlanul” a gyógypedagógiai oktatásban részt vett sorstárs csatlakozott. Az ő innovatív szemléletük, hozzáállásuk is sokat javít a hallássérült gyermekek nevelési módszereinek a kutatásában. Segítséget adnak és példamutatással szolgálnak a már magasan képzett, szakmákkal rendelkezők.

G/ A HARKE tagjai közül többen a hallássérülésük miatt diszkriminációban részesültek életük során, vagy legalábbis, így érzik. Tagjai közül többen részt vettek civil érdekérvényesítő emberi jogi témájú tájékoztató előadásokon, képzéseken. Rájöttek, hogy hallássérültek számára is hasznos, ha, diszkriminációt megélt sorstársaknak az elszenvedett események orvoslására, vagy akár megelőzésére, képzéseket tartanak. Ezt a HARKE elsősorban magasan képzett, emberi jogokhoz is értő hallássérült, szakmailag kompetens személyek segítségével teszi, erre keres forrásokat. Így személyre szabottan, egy hallássérültek számára elérhető, hallássérült szemszögből felállított jogvédő szolgálat indítása kezdődhet el.

H/ A HARKE tagjai az egyesületi munka során tapasztalták, hogy a kommunikáció fejlesztése időszerű szakmai és technikai szempontból is. Szükség van az érdekérvényesítő, , közéleti szerepet felvállaló hallássérült civilek képzésére. Ilyen képzés a médiakapcsolatokhoz szükséges ismeretek, a public relations ismeretei, a pályázati tanácsadás, projekt menedzsment. Ezt a HARKE már ilyen ismeretek birtokában álló tagjai más hallássérült civil szervezeti munkatársak számára is átadja. Szükséges az ismeretek bővítése céljából számos, újabb európai uniós civil érdekérvényesítés már bevált módszereinek behozatala.

A fenti célok megvalósításával a HARKE az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi /Khtv 26. paragrafus c./

Közhasznú tevékenységek:

1. egészségmegôrzés, betegségmegelôzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

2. szociális tevékenység, családsegítés, idôskorúak gondozása,

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

12. emberi és állampolgári jogok védelme,

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

17. rehabilitációs foglalkoztatás,

18. munkaerôpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elôsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,

20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybevehető - szolgáltatások

Az előzőekben megjelölt tevékenységeket a HARKE, mint közhasznú tevékenységet végez.

A közhasznú tevékenységeket a HARKE úgy végzi, hogy a közhasznú szolgáltatásból a HARKE célja szerinti szolgáltatást bárki, a szolgáltatásra rászorult, halláskárosult, vagy azt igénybe venni kívánó részesülhet, a HARKE tehát nem zárja ki, sőt lehetővé teszi hogy a HARKE közhasznú szolgáltatásaiból. az előzőekben megjelölteknek megfelelően részesülhessenek, szolgáltatásait a cél és lehetőség szerint mindenkire kiterjeszti.

4./ A HARKE tagjai:

A HARKE tagja lehet minden nagykorú állampolgár, aki a HARKE célját elfogadja.

A tagfelvételi kérelemben az elnökség dönt.

A rendes tagok jogai:

- A HARKE tevékenységében és rendezvényeiben részt vehet

- a célok elérése érdekében a HARKE elnökségének javaslatot tehet, akik azt kötelesek megtárgyalni, illetve szükség esetén taggyűlés elé terjeszteni,

- A HARKE működéséről, gazdasági helyzetéről az elnökségtől, felügyelő bizottságtól felvilágosítást kérhet,

- szakmai támogatást, egyéb szakmai útmutatást kérhet

- tag választhat, és választható a HARKE szerveibe.

- a taggyűlésen a tag szavazati joggal rendelkezik , azzal, hogy minden tagnak egy szavazati joga van.

- a tagnak jogában áll a tagsági viszonyát önkéntesen megszüntetni. Kilépési szándékát az elnökségnek kell írásban beadni, mely szervezet a bejelentést köteles elfogadni, és a tagot a tagnyilvántartásból törölni. A tag arra a naptári évre köteles a tagdíjat megfizetni, amely naptári évben az egyesületnek tagja volt, az év első felében, bármely rövid ideig is.

A tagok kötelezettségei:

- A tag köteles a taggyűlési határozatokat végrehajtani.

- Köteles eleget tenni az alapszabályban előírtaknak,

- Köteles a taggyűlés által megállapított évi tagdíjat a taggyűlés által megállapított időpontig befizetni.

Pártoló tag:

Minden belföldi és külföldi természetes, vagy jogi személy, aki a HARKE munkával egyetért és a HARKE-t támogatja akár pénzbeli vagy természetbeli adománnyal, akár a HARKE-nek végzett ingyenes munkával, kérheti a HARKE-be pártoló tagként való felvételét.

A pártoló tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel azzal az eltéréssel, hogy a taggyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatnak, és nem választhatók, továbbá a pártoló tag mentes az évi tagdíjfizetési kötelezettség alól. A pártoló tag a HARKE esetleges tartozásaiért semmilyen jogcímen nem felel.

A tagfelvételi kérelemben az elnökség dönt.

Az elnökség törli a nyilvántartásból a tagot, ha a tagsági viszonya megszűnt.

A tagsági viszony megszűnik:

- a tag önkéntes kilépésével,

- a tag halálával,

- tagdíjfizetési kötelezettség egy évet meghaladó, figyelmeztetés ellenére történő elmulasztása esetén, amennyiben az elnökség a törlésről határozatot hoz. A felszólításban a tagnak 30 napos fizetési határidőt kell engedélyezni.

Az elsőfokú határozat ellen jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a taggyűléshez. A nyilvántartásból való törlésre csak a határozat jogerőre emelkedése után kerülhet sor.

5.) A HARKE működési területe

A HARKE országos szervezetként működik.

6.) A HARKE szervezete:

A közhasznú szervezet működése, szolgáltatási igénybevételének módja, beszámolói közlésének nyilvánossága:

A közhasznú szervezet működése :

A szervezet működése :

A HARKE-nek mint közhasznú szervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amely nyilvános.

a/ Taggyűlés

A taggyűlés a HARKE legfőbb szerve.

A taggyűlést a HARKE elnöksége hívja össze

A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, minden tárgyév első negyedévében.

A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egynegyede a taggyűlés összehívását kéri.

A taggyűlésre a napirend pontok közlésével a meghívót a tagoknak legalább 8 nappal a taggyűlés időpontja előtt meg kell küldeni.

A taggyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

A taggyűlést a HARKE elnöke, vagy általa kijelölt személy vezeti.

A taggyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra kell tárgyalni, majd új szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett témakört elvetettnek kell tekinteni.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a mérleg megállapítása,

- az elnökség megválasztása, visszahívása,

- a felügyelő bizottság megválasztása, visszahívása,

- jelölőbizottság megválasztása, mely bizottság átalakulhat a taggyűlés döntése szerint szavazatszámláló bizottsággá,

- bármelyik tisztségviselő lemondásának az elfogadása,

- a HARKE feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,

- a tárgyévben a tagok által fizetendő díj megállapítása,

- az elnökség évi beszámolójának elfogadása,

-az éves költségvetés elfogadása.

- a közhasznúsági jelentés megtárgyalása, elfogadása.

- a HARKE alapszabályának elfogadása, alapszabály módosítása mindazon ügyekben való döntés, amelyeket a törvény vagy a HARKE alapszabálya a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

Az év első negyedévében taggyűlést kell tartani, mely taggyűlésen tételesen kell elszámolni az előző évről, egyszerűsített mérleget kell készíteni, és be kell számolni az előző évi teljes tevékenységről.

Ezen tételes elszámolás és az egyszerűsített mérleg a közhasznú szervezet éves beszámolója. Az éves beszámolóval egyidőben közhasznúsági jelentést is kell készíteni.

Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a taggyűlésen jelen lévők kétharmados szótöbbségével kell elfogadottnak tekinteni.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a,/ a számviteli beszámolót,

b./ a költségvetési támogatás felhasználását,

c,/ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d,/ a cél szerinti juttatások kimutatását,

e,/ a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f,/ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét illetve összegét,

g,/ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A taggyűlési írásbeli meghívónak – melyet legalább 8 nappal az ülés előtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a tagoknak - tartalmaznia kell a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is. A meghívókat írásban, postai úton, elektronikusan – E-mailen is lehet küldeni.

A meghívónak tartalmaznia kell azt is, hogy a taggyűlés nyilvános, azon hallgatóként bárki megjelenhet.

A taggyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint 50%-a jelen van.

Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen 15 napon belüli időpontra azonos napirendi pontokkal újból össze kell hívni a taggyűlést azzal a figyelmeztetéssel, hogy az új taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták.

A taggyűlés elé utalt kérdésekben a szavazásra jogosult jelenlévő tagok több mint 50%-a igenlő szavazata esetén a határozatot elfogadottnak kell tekinteni.

b.) Az Elnökség

A HARKE élén, a taggyűlés által, titkos szavazással, 5 évre választott, 5 fős elnökség áll, akiknek tisztsége a következő

- elnök: Az elnök képviseli a HARKE-t és szervezi a HARKE tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

- elnökhelyettesek: Vezetik a tagnyilvántartást, segítik az elnököt a taggyűlés előkészítésében, felelősek a kapcsolatok ápolásáért. A feladatokat egymás között maguk osztják fel. Felosztás hiányában a feladatokat az elnökség osztja szét.

- Elnökségi tag: Segíti az elnököt munkájában, elvégzi az elnökség által reá bízott feladatokat.

- titkár: a titkára gondoskodik a HARKE adminisztratív (operatív) ügyintézéséről.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

- a folyamatos ügyeinek intézése,

- a programjainak szervezése,

- a taggyűlés előkészítése,

- az éves gazdálkodási terv taggyűlés elé terjesztése,

- az éves elszámolás elkészítése, taggyűlés elé terjesztése,

- taggyűlési határozatok végrehajtása,

- beszámolás tevékenységéről a közgyűlésnek,

- kapcsolattartás más társadalmi szervezetekkel,

- új tagok felvétele,

- tagnyilvántartás vezetése,

- felszólítja a tagdíjat nem fizetőket,

- törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki felszólítás ellenére sem fizette be a tagdíjat, aki a HARKE-ből kilépett, vagy meghalt tagot,

- bevezeti a taggyűlés és az elnökség határozatait a határozatok könyvébe.

Az elnökségi ülést negyedévente legalább egyszer össze kell hívni. Az ülést az elnök hívja össze írásban. Össze kell hívni az elnökségi ülést akkor is, ha az ok és cél megjelölésével bármelyik elnökségi tag, vagy a felügyelő bizottság kéri.

Az írásbeli meghívónak – melyet legalább 8 nappal az ülés előtt meg kell küldeni, vagy át kell adni a tagoknak - tartalmaznia kell a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is.

A meghívónak tartalmaznia kell azt is, hogy az elnökségi ülés nyilvános, azon hallgatóként bárki megjelenhet.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a tagoknak több mint 50 %-a jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra kell tárgyalni, majd új szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett témakört elvetettnek kell tekinteni.

Az elnökségi ülést az elnöke, távollétében a titkár vezeti.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök, és a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá.

Az elnökség a taggyűlésen beszámol a gazdasági helyzetéről, és az általa végzett munkáról.

Az elnökség és a taggyűlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell.

Az elnökség Határozatok Könyvéről gondoskodik - vezeti a mindenkori titkár- melyből kitűnik a döntések tartalma, hatálya, időpontja, a határozatot hozó szerv neve, valamint a szavazatok aránya, nyílt szavazás esetén a támogatók, és ellenzők neve is. Külön könyvben kell nyilvántartani a taggyűlés és az elnökség határozatait. A határozatokat év elejétől folyamatos sorszámmal, és / jel után az évszámmal is el kell látni. Egy-egy határozat végén pedig szerepelnie kell az elnök és a titkár aláírásának.

Az elnökség és a taggyűlés az általa hozott határozatokat az érintettekkel írásban közölni kell és mindenki által hozzáférhető helyen, egyesület irodájában kifüggeszti azt.

Az elnökség éves rendszerességgel a közhasznúsági jelentést előkészíti, mely tartalmazza az 1997. évi CLVI. törvény 19. §. /3/ bekezdésében foglalt kimutatásokat, beszámolókat. A közhasznúsági jelentést a taggyűlésnek kell elfogadnia.

A közhasznúsági jelentésbe annak elfogadása után bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

A befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincs.

A cél szerinti tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat, illetve a vállalkozási tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.

c) Felügyelő bizottság:

A gazdálkodását a három tagú felügyelő bizottság ellenőrzi.

A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a taggyűlés választja titkos szavazással 5 (öt) évre.

A felügyelő bizottság szükség szerint tartja üléseit, de az éves zárszámadó taggyűlés előtt legalább 15 nappal előbb üléseznie kell és meg kell vizsgálnia a HARKE éves beszámoló tervezetét, egyszerűsített mérleg tervezetét és a közhasznúsági jelentés tervezetét.

Az elnökség éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés tervezetét a felügyelő bizottságnak előzetesen el kell fogadnia. Amennyiben azokat a felügyelő bizottság előzetesen nem fogadja el, úgy azt az elnökségnek felül kell vizsgálnia még a taggyűlés előtt mindaddig, amíg azt a felügyelő bizottság előzetesen el nem fogadja.

A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a./ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény ( mulasztás ) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,

b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Amennyiben mindhárom tag jelen van, határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén egyhangú szavazat szükséges.

Egyebekben a felügyelő bizottság működésére az elnökség működési szabályait kell alkalmazni.

A HARKE felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

A közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módja:

Az Egyesület valamennyi tevékenysége elsődlegesen ingyenes, esetleg önköltséges.

A szolgáltatás úgy történik, hogy az Egyesület az erre fordítható pénzeszközeiből anyagi erejéhez képest az arra rászoruló támogatást igénylőket segíti, illetve ha az Egyesület bármely tagja, vagy az Egyesület munkájában aktívan résztvevő más személyek az elnökséggel közlik, hogy valaki, vagy valakik az Egyesület célja szerinti támogatására szorulnak, úgy ezen személyeket is támogatja az Egyesület anyagi erejéhez képest.

Az Egyesület tagjai, esetleges alkalmazottai maguk is végeznek kutatómunkát, azon a téren, hogy hol és ki, kik a rászorultak, kik vehetnék igénybe szolgáltatásaikat.

Az Egyesület cél szerinti juttatásai bárki által megismerhetők.

A közhasznú szervezet beszámolói közlésének nyilvánossága :

Az elnökség, illetve a taggyűlés határozatait a határozat teljes szövegének leírásával és számozásának megjelölésével minden érintettel írásban kell közölni. Írásbeli közlésnek számít az is, ha az érintett a teljes jegyzőkönyvet megkapta.

A határozatokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános, abba – a Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban, az egyesület székhelyén - bárki betekinthet.

Azokat a határozatokat, melyek azon összeg felhasználásáról rendelkeznek, melyet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználás alapján kapta a közhasznú szervezetnek minősített a Egyesületnek meg kell jelentetni a külön jogszabályban megjelölt időpontig a jogszabály előírásainak megfelelő sajtóban.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe - a Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban a Egyesület székhelyén - bárki betekinthet. A Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes iratba a Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban, az egyesület székhelyén -bárki betekinthet.

A határozatokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános, abba – az Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban - bárki betekinthet.

Azokat a határozatokat, melyek azon összeg felhasználásáról rendelkeznek, melyet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználás alapján kapta a közhasznú szervezetnek minősített Egyesületnek meg kell jelentetni a külön jogszabályban megjelölt időpontig a jogszabály előírásainak megfelelő sajtóban.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe - az Egyesület elnökével vagy titkárával előzetesen egyeztetet időpontban - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet, továbbá az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes iratba bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

A közhasznú szervezet határozatainak nyilvánosságát azzal is kívánja biztosítani, hogy a taggyűlésnek, és elnökségnek valamennyi határozatát, annak meghozatalát követő 3 munkanapon belül kifüggeszti a székhelyén lévő hirdetőtáblára, és ott tartja 60 napig.

A hirdetőtáblának olyan helyiségben kell lenni, ahová bárki bemehet munkaidőben.

Ugyanezen hirdetőtáblára ki kell függeszteni, az ülést megelőző 15 nappal, a közgyűlés, és az elnökségi ülés meghívóját a napirendi pontok közlésével együtt, valamint a napirendi pontokhoz mellékelt írásos anyagot is.

Ugyanide ki kell függeszteni, a határidő lejártáig, legalább 60 napra a pályázati kiírásokat, támogatási lehetőségeket, és azok mértékét tartalmazó hirdetményeket, illetve az Egyesület minden egyéb szolgáltatását tartalmazó hirdetményét is.

Az alapító okiratban szabályozott Egyesületi működésnek módját, a cél szerinti tevékenységeket, a közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módját az Egyesület székhelyén lévő előzőekben megjelölt hirdetőtáblára ki kell függeszteni, és azt állandóan kifüggesztve kell hagyni.

A hirdetőtáblára történő valamennyi előzőekben megjelölt irat kifüggesztésről az Egyesület titkára gondoskodik, és ugyancsak ő felügyeli, ellenőrzi, hogy az előzőekben megjelölt hirdetmények legalább a jelen alapító okiratban megjelölt ideig, illetve állandó jelleggel kifüggesztve maradjon

A fentiek szerint tehát a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az előzőekben megjelölt módon a hirdetőtábla igénybevételével kíván gondoskodni.

A hirdetőtáblának az Egyesület irodájának olyan helyiségben kell lennie, mely helyiségbe munkaidőben bárki bemehet.

7.) A HARKE képviselete

A HARKE-t az elnök önállóan jogosult képviselni.

A bankszámla feletti rendelkezési jog az elnököt és egy elnökségi tagot illeti, azzal, hogy a két személy minden esetben együttes aláírása szükséges.

8.) A Vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

9.) A HARKE gazdálkodása

A HARKE rendes tagok által befizetett tagdíjakból, valamint jogi személyek, magánszemélyek, pártoló tagok felajánlásából, hozzájárulásából, a pályázatok útján nyert összegekből gazdálkodik.

A rendes tagok évi tagdíjat fizetnek, melynek összegét a mindenkori évi rendes közgyűlés határozza meg. Ez az összeg jelenleg 2.500 Ft/év/ rendes tag. A Közgyűlés ezt az összeget az inflációval arányosan növelheti, csökkenteni azonban nem lehet.

A rendes tag az évi tagdíjat, vagy az Egyesület házipénztárba, vagy a bankszámlára köteles befizetni. A befizetésnek legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig meg kell történnie.

Az a rendes tag, aki felvételét a tárgyév július 1. napja után kérte, csak a következő tárgyévre fizet tagdíjat, aki viszont ezen időpont előtt kérte a tagfelvételét, a teljes évi tagdíjért, annak befizetéséért felelős. Ez a rendelkezés az első, alakulás évére nem vonatkozik. Ebben az évben valamennyi rendes tagnak a teljes tagdíjat meg kell fizetni.

Az Egyesületnek a pénz bevételezésénél mindig be kell tartania a bizonylati fegyelmet, és a számviteli törvény előírásait.

A HARKE célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat, mely tevékenység azonban a HARKE-nek kizárólagosan csak másodlagos tevékenysége lehet, és nem veszélyeztetheti a HARKE közhasznú céljait.

Az esetleges vállalkozásból befolyó nyereséget a HARKE csak kizárólag a HARKE céljainak elérésére használhatja fel. A tagok között nyereség semmilyen jogcímen nem osztható fel.

A HARKE tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a HARKE tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A HARKE vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak magvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A szervezet gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel a tagok között, hanem visszaforgatja a létesítő okiratban írott tevékenységére.

10.) A HARKE-t az alapító tagok határozatlan időre hozták létre.

11.) A HARKE megszűnése:

A HARKE megszűnik: ha a feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a taggyűlés kimondja, bíróság A HARKE-t feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

A HARKE megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után a megmaradt vagyont más hasonló célú egyesületnek, vagy annak nemléte esetén más hasonló célú alapítványnak kell átadni. A konkrét vagyonátadásról a HARKE taggyűlése dönt. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

12.) A HARKE alapszabályában nem szabályozott kérdések tekintetében tagok az 1989. évi II. tv. rendelkezéseit, illetve az 1997. évi CLVI tv. / közhasznú szervezetekről / rendelkezései valamint a mindenkor hatályos pénzügyi, adóügyi, és egyéb ide vonatkozó rendelkezések az irányadók.

13.) A HARKE alapszabályát a taggyűlés azzal fogadta el, hogy egyben kéri a Fővárosi Bíróságtól jelen egyesületnek a közhasznú szervezetté való minősítését és ezen szervezetek nyilvántartásába történő felvételét.

A HARKE alapító okiratának módosítását a 2007. évi október 8. napján megtartott taggyűlésén megtárgyalta és azt határozattal elfogadta.

Kelt: Budapesten, 2007. október 8.