Hírlevél
2010.03.31 - HARKE hírlevél - 2010. március
Nyelvi genocídium az oktatásban a Kárpát-medencében
A hallássérültek oktatásában évszázadok óta két ellentétes felfogás uralkodik. Az oralizmus szerint a jelnyelv használata hátráltatja a helyes artikuláció és a szájról olvasás megtanulását, ezért az oralista tanárok a jelnyelvet nem alkalmazzák, esetenként tiltják. A vizualizmus szerint a jelnyelv a siketek anyanyelve, az orális nyelv viszont második vagy idegen nyelvük. A vizualista tanárok az akusztikus és a vizuális kommunikáció együttes alkalmazását szorgalmazzák, és a siketeket önálló szociokulturális közösségnek tekintik. Baker – Jones (1998, 563, saját fordításom, K. M.) szerint „A siketeket nagyon gyakran olyan deficit-típusú oktatásban részesítik, amely a hallók nyelvébe és kultúrájába »meríti alá« őket, ahelyett, hogy a jelnyelvet mint anyanyelvet használnák.” (Az alámerítő, más néven mélyvíztechnika oktatásban [angolul: submersion program] az iskola az anyanyelvet nem, a többségi nyelvet elégtelen fokban fejleszti, vö. Skutnabb-Kangas 1997, 39–40. Az ilyen megközelítések „nincsenek összhangban a nemzetközi normákkal.”5).
A siket gyermekek (egy részének) esetében a hangzó nyelv nem használható, ők természetes anyanyelvként csak egy jelnyelvet tanulhatnak meg. Ha halló szülők siket gyermekükkel nem jelnyelvet használnak (mert nem tanulják azt meg), a gyermeket megfosztják a számára elérhető egyetlen nyelvtől, s ez a gyermek értelmi és érzelmi fejlődését károsan befolyásolja. Ilyen esetben a jelnyelv nem-használata a mentálisan egészséges gyermek nyelvi emberi jogát sérti, jogfosztás. A nálunk ma uralkodó szurdopedagógia (lásd pl. Csányi 1995) a kétnyelvűséget nem hozzáadó, hanem felcserélő módon közelíti meg, vagyis a hangzó beszédet és a jelnyelvet nem egymást segítő-gazdagító, hanem egymást kizáró viszonyban levőnek képzeli.6 Amikor a siket gyermeknek megtiltják (megakadályozzák) a jelnyelv használatát, akkor nem az anyanyelv használatához fűződő jogától, hanem bármely nyelv (a nyelv) használatához fűződő jogától fosztják meg! >>>
Rendhagyó óraterv a siketek világáról
Korunk társadalma az információra épül, mely beszélt és írott nyelven terjed. Kommunikálunk a boltban, az utcán közlekedve, hivatalos ügyeink intézésekor, a munkahelyünkön, otthon, de amikor kikapcsolódunk, filmet nézünk, újságot, könyvet olvasunk, akkor is párbeszédet folytatunk. Az alábbiakban olvasható rendhagyó óraterv vázlata hasznos lehet a pedagógusok számára.
Magyarország lakosságának kb. 10%-a szenved valamilyen mértékű halláskárosodásban. Ebből súlyosan nagyothalló, illetve siket kb. 3-4%. Kommunikációs nehézségeik mindennaposak, nagy részük nehezen, vagy egyáltalán nem képes a társadalomba való beépülésre, integrálódásra, hiszen sérülésük éppen a másik emberrel kialakítandó kapcsolattól fosztja meg őket. Korunk társadalma az információra épül, mely beszélt és írott nyelven terjed. >>>
Egy olyan gyülekezetbe járok, ahol nem szoktunk hangosan énekelni az istentiszteleten, élénk beszélgetés sem morajlik, csak néha fura hangok, tapsolás meg dobolás. A siketek gyülekezetében ez így szokás. Itt saját nyelvüket használva, saját szokásaikat az istentiszteletbe építve élhetik meg hívő életüket, ami még azoknak a hallóknak is vonzó és megkapó, akik időnként látogatóként fordulnak meg náluk.
A siket emberek nyelvi és kulturális kisebbségként tekintenek magukra. Ez a közösség a gesztikuláris, mimikus elemeket magában foglaló jelnyelvet tartja anyanyelvének és kulturális identitása alapjának. Ez a nézőpont ellentéte a hallók által képviseltnek, akik a hallás hiányát betegségnek tekintik. A siket emberekre alapjában véve fogyatékosokként néznek, akik segítségre szorulnak, ami az egyházak hozzáállásában is tükröződik. A legtöbb, amit eddig megtettek – ha egyáltalán tettek valamit –, az istentiszteleteken a tolmácsok jelenlétének biztosítása volt. Jeltolmács tapasztalataim azt mutatják, hogy ha egy hallássérült templomba akar menni, valamilyen vallási alkalmon részt akar venni, akkor maga intézi a tolmács rendelését is. Kevés olyan kezdeményezést láttam, ahol istentiszteleti alkalmon természetesen adott volt a tolmács jelenléte. Egyik ilyen az evangélikusok szervezte „Tamás Mise” elnevezésű alkalmak. A Katolikus Egyházban is folyik istentisztelet tolmács jelenlétével. A Jehova Tanúi közösség is alkalmaz tolmácsokat. Ezen kívül egy református gyülekezetről tudok, ahol a hallássérülteknek külön istentiszteleti alkalmat szerveznek. Itt a halló lelkész jelnyelven prédikál. Ezért lehet pozitív példa a hallók számára a siket gyülekezet. >>>
ÚJ! - ONLINE jelnyelv tanfolyam
Ön is azok közzé tartozik, akinek nincs se kedve, se ideje eljárni tanfolyamokra, mégis szeretne tanulni?
Mi sem egyszerűbb annál, mint ha a saját otthonából, kellemes környezetben, a számítógépén tanulhat élő webkamerás kapcsolat és oktató DVD-nk segítségével, melyet postai úton juttatunk el! >>>
A munkaerőpiaci integráció valódi eszközeiről
Az Európai Bizottság a mai napon hozza nyilvánosságra az Európai Unió 2020 stratégiáját, amely a Lisszaboni Stratégiát kívánja felváltani az elkövetkezendő évtizedre. A stratégia előkészítése kapcsán Kósa Ádám az Európai Néppárt munkacsoporti ülésén arról beszélt, be kell látni, az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út. Ehhez elengedhetetlen a kis-és középvállalkozások támogatása, illetve terheinek csökkentése.
A foglalkoztathatóság nem képzelhető el társadalmi befogadás, illetve akadálymentesítés nélkül és ezzel a fejlődés alapjait nevezzük meg - állapította meg Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő. >>>
Elveszítheti az Európai Unió annak lehetőségét, hogy a gyakorlatban is egyenlő esélyeket teremtsen állampolgárai között, ha nem ismeri fel, hogy az elkövetkezendő évtized politikáit meghatározó stratégiának része kell legyen az Európai Fogyatékosügyi Paktum. Ez ügyben dr. Kósa Ádám, a Disability Intergroup elnöke, karöltve az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) vezetőjével, Yannis Vardakastanissal, levelet írt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének.
A fenntartható és fejlődő társadalom szoros összefüggésben van a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerésével, ezért nem kezelhető külön kérdésként - fogalmazott dr. Kósa Ádám magyar néppárti európai parlamenti képviselő és Yannis Vardakastanis. >>>
Megállapodási tárgyalások a fogyatékos emberekért
Kedvezményekre számíthat a jövőben az a fogyatékossággal élő ember, akinek hivatalos okiratra van szüksége - ennek kidolgozásáról tárgyalt dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke valamint dr. Kósa Ádám szerdán, Budapesten. >>>
Globális világunkban minden olyan fiatal és felnőtt, aki nem beszél idegen nyelvet, komoly hátrányt szenvedhet a továbbtanulásban, a munkaerőpiacon, az információszerzés, az Európai Uniós lehetőségek kihasználása és a mindennapi élet számos egyéb területén is (Hilzensauer és Skant, 2008). Az idegen nyelvek tanítása meghatározó pillére oktatási rendszerünknek, és a nyelvtanulással kapcsolatos folyamatok kutatása fontos része a pedagógiának. >>>

Siketek és nagyothallók televízió műsorok jeltolmácsolásával és feliratozásával kapcsolatos preferenciája és médiafogyasztási szokásai
A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke az SZMM Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály részére 2007. áprilistól-decemberig kutatást végez siketek és nagyothallók körében. A kutatás célja a siketek és nagyothallók tévéműsorok feliratozásával és jeltolmácsolásával kapcsolatos preferenciájának feltárása, és a médiafogyasztási szokások megismerése. ...
... A kutatásban résztvevő siketek mindannyian ismerték a jelnyelvet. A nagyothallók között valamennyire mindenki érti a jelnyelvet, azonban ritkán vagy egyáltalán nem alkalmazzák.Mind az idősebb mind a fiatalabb nagyothalló csoportokban megfigyelhető volt egyfajta idegenkedés a jelnyelvvel szemben....
... Általánosságban elmondható, hogy amennyiben idejük, munkájuk engedi, a megkérdezettek szívesen megnéznek minden feliratozott műsort, attól függetlenül, hogy beletartozik-e a közvetlen érdeklődési körükbe.
Arra a kérdésre, hogy egy számukra ideális minőségű jeltolmácsolást vagy egy megfelelő tempójú, méretű feliratot választanák, minden csoport egyhangúan a feliratot választotta. >>>
A hallássérültek oktatásában évszázadok óta két ellentétes felfogás uralkodik. Az oralizmus szerint a jelnyelv használata hátráltatja a helyes artikuláció és a szájról olvasás megtanulását, ezért az oralista tanárok a jelnyelvet nem alkalmazzák, esetenként tiltják. A vizualizmus szerint a jelnyelv a siketek anyanyelve, az orális nyelv viszont második vagy idegen nyelvük. A vizualista tanárok az akusztikus és a vizuális kommunikáció együttes alkalmazását szorgalmazzák, és a siketeket önálló szociokulturális közösségnek tekintik. Baker – Jones (1998, 563, saját fordításom, K. M.) szerint „A siketeket nagyon gyakran olyan deficit-típusú oktatásban részesítik, amely a hallók nyelvébe és kultúrájába »meríti alá« őket, ahelyett, hogy a jelnyelvet mint anyanyelvet használnák.” (Az alámerítő, más néven mélyvíztechnika oktatásban [angolul: submersion program] az iskola az anyanyelvet nem, a többségi nyelvet elégtelen fokban fejleszti, vö. Skutnabb-Kangas 1997, 39–40. Az ilyen megközelítések „nincsenek összhangban a nemzetközi normákkal.”5).
A siket gyermekek (egy részének) esetében a hangzó nyelv nem használható, ők természetes anyanyelvként csak egy jelnyelvet tanulhatnak meg. Ha halló szülők siket gyermekükkel nem jelnyelvet használnak (mert nem tanulják azt meg), a gyermeket megfosztják a számára elérhető egyetlen nyelvtől, s ez a gyermek értelmi és érzelmi fejlődését károsan befolyásolja. Ilyen esetben a jelnyelv nem-használata a mentálisan egészséges gyermek nyelvi emberi jogát sérti, jogfosztás. A nálunk ma uralkodó szurdopedagógia (lásd pl. Csányi 1995) a kétnyelvűséget nem hozzáadó, hanem felcserélő módon közelíti meg, vagyis a hangzó beszédet és a jelnyelvet nem egymást segítő-gazdagító, hanem egymást kizáró viszonyban levőnek képzeli.6 Amikor a siket gyermeknek megtiltják (megakadályozzák) a jelnyelv használatát, akkor nem az anyanyelv használatához fűződő jogától, hanem bármely nyelv (a nyelv) használatához fűződő jogától fosztják meg! >>>
Korunk társadalma az információra épül, mely beszélt és írott nyelven terjed. Kommunikálunk a boltban, az utcán közlekedve, hivatalos ügyeink intézésekor, a munkahelyünkön, otthon, de amikor kikapcsolódunk, filmet nézünk, újságot, könyvet olvasunk, akkor is párbeszédet folytatunk. Az alábbiakban olvasható rendhagyó óraterv vázlata hasznos lehet a pedagógusok számára.
Magyarország lakosságának kb. 10%-a szenved valamilyen mértékű halláskárosodásban. Ebből súlyosan nagyothalló, illetve siket kb. 3-4%. Kommunikációs nehézségeik mindennaposak, nagy részük nehezen, vagy egyáltalán nem képes a társadalomba való beépülésre, integrálódásra, hiszen sérülésük éppen a másik emberrel kialakítandó kapcsolattól fosztja meg őket. Korunk társadalma az információra épül, mely beszélt és írott nyelven terjed. >>>
Egy olyan gyülekezetbe járok, ahol nem szoktunk hangosan énekelni az istentiszteleten, élénk beszélgetés sem morajlik, csak néha fura hangok, tapsolás meg dobolás. A siketek gyülekezetében ez így szokás. Itt saját nyelvüket használva, saját szokásaikat az istentiszteletbe építve élhetik meg hívő életüket, ami még azoknak a hallóknak is vonzó és megkapó, akik időnként látogatóként fordulnak meg náluk.
A siket emberek nyelvi és kulturális kisebbségként tekintenek magukra. Ez a közösség a gesztikuláris, mimikus elemeket magában foglaló jelnyelvet tartja anyanyelvének és kulturális identitása alapjának. Ez a nézőpont ellentéte a hallók által képviseltnek, akik a hallás hiányát betegségnek tekintik. A siket emberekre alapjában véve fogyatékosokként néznek, akik segítségre szorulnak, ami az egyházak hozzáállásában is tükröződik. A legtöbb, amit eddig megtettek – ha egyáltalán tettek valamit –, az istentiszteleteken a tolmácsok jelenlétének biztosítása volt. Jeltolmács tapasztalataim azt mutatják, hogy ha egy hallássérült templomba akar menni, valamilyen vallási alkalmon részt akar venni, akkor maga intézi a tolmács rendelését is. Kevés olyan kezdeményezést láttam, ahol istentiszteleti alkalmon természetesen adott volt a tolmács jelenléte. Egyik ilyen az evangélikusok szervezte „Tamás Mise” elnevezésű alkalmak. A Katolikus Egyházban is folyik istentisztelet tolmács jelenlétével. A Jehova Tanúi közösség is alkalmaz tolmácsokat. Ezen kívül egy református gyülekezetről tudok, ahol a hallássérülteknek külön istentiszteleti alkalmat szerveznek. Itt a halló lelkész jelnyelven prédikál. Ezért lehet pozitív példa a hallók számára a siket gyülekezet. >>>
Ön is azok közzé tartozik, akinek nincs se kedve, se ideje eljárni tanfolyamokra, mégis szeretne tanulni?
Mi sem egyszerűbb annál, mint ha a saját otthonából, kellemes környezetben, a számítógépén tanulhat élő webkamerás kapcsolat és oktató DVD-nk segítségével, melyet postai úton juttatunk el! >>>
A munkaerőpiaci integráció valódi eszközeirőlAz Európai Bizottság a mai napon hozza nyilvánosságra az Európai Unió 2020 stratégiáját, amely a Lisszaboni Stratégiát kívánja felváltani az elkövetkezendő évtizedre. A stratégia előkészítése kapcsán Kósa Ádám az Európai Néppárt munkacsoporti ülésén arról beszélt, be kell látni, az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út. Ehhez elengedhetetlen a kis-és középvállalkozások támogatása, illetve terheinek csökkentése.
A foglalkoztathatóság nem képzelhető el társadalmi befogadás, illetve akadálymentesítés nélkül és ezzel a fejlődés alapjait nevezzük meg - állapította meg Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő. >>>
Elveszítheti az Európai Unió annak lehetőségét, hogy a gyakorlatban is egyenlő esélyeket teremtsen állampolgárai között, ha nem ismeri fel, hogy az elkövetkezendő évtized politikáit meghatározó stratégiának része kell legyen az Európai Fogyatékosügyi Paktum. Ez ügyben dr. Kósa Ádám, a Disability Intergroup elnöke, karöltve az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) vezetőjével, Yannis Vardakastanissal, levelet írt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének.
A fenntartható és fejlődő társadalom szoros összefüggésben van a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismerésével, ezért nem kezelhető külön kérdésként - fogalmazott dr. Kósa Ádám magyar néppárti európai parlamenti képviselő és Yannis Vardakastanis. >>>
Megállapodási tárgyalások a fogyatékos emberekért
Kedvezményekre számíthat a jövőben az a fogyatékossággal élő ember, akinek hivatalos okiratra van szüksége - ennek kidolgozásáról tárgyalt dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és dr. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke valamint dr. Kósa Ádám szerdán, Budapesten. >>>
Siket és nagyothalló felnőttek idegennyelvi-tanulási motivációja
Csizér Kata, Kontráné Hegybíró Edit és Sáfár Anna
Csizér Kata, Kontráné Hegybíró Edit és Sáfár Anna
Globális világunkban minden olyan fiatal és felnőtt, aki nem beszél idegen nyelvet, komoly hátrányt szenvedhet a továbbtanulásban, a munkaerőpiacon, az információszerzés, az Európai Uniós lehetőségek kihasználása és a mindennapi élet számos egyéb területén is (Hilzensauer és Skant, 2008). Az idegen nyelvek tanítása meghatározó pillére oktatási rendszerünknek, és a nyelvtanulással kapcsolatos folyamatok kutatása fontos része a pedagógiának. >>>
Siketek és nagyothallók televízió műsorok jeltolmácsolásával és feliratozásával kapcsolatos preferenciája és médiafogyasztási szokásai
A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke az SZMM Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály részére 2007. áprilistól-decemberig kutatást végez siketek és nagyothallók körében. A kutatás célja a siketek és nagyothallók tévéműsorok feliratozásával és jeltolmácsolásával kapcsolatos preferenciájának feltárása, és a médiafogyasztási szokások megismerése. ...
... A kutatásban résztvevő siketek mindannyian ismerték a jelnyelvet. A nagyothallók között valamennyire mindenki érti a jelnyelvet, azonban ritkán vagy egyáltalán nem alkalmazzák.Mind az idősebb mind a fiatalabb nagyothalló csoportokban megfigyelhető volt egyfajta idegenkedés a jelnyelvvel szemben....
... Általánosságban elmondható, hogy amennyiben idejük, munkájuk engedi, a megkérdezettek szívesen megnéznek minden feliratozott műsort, attól függetlenül, hogy beletartozik-e a közvetlen érdeklődési körükbe.
Arra a kérdésre, hogy egy számukra ideális minőségű jeltolmácsolást vagy egy megfelelő tempójú, méretű feliratot választanák, minden csoport egyhangúan a feliratot választotta. >>>


